Az alapkamathoz nem nyúlt az MNB, a kamatfolyosó tetejét viszont lejjebb vitte. Az igazi bejelentést Matolcsy György jegybankelnök teheti meg, aki délután háromkor számol be a Monetáris Tanács üléséről.
Kommunikációs feladatokat kell ellátni az MNB egyik cége számára.
Nagyon remélik, hogy jövőre a magyar gazdaság visszatérhet „a magas ütemű növekedési pályára”.
A díjak egyes esetekben akár a tavalyi 14,5 százaléknál is nagyobb mértékben emelkedhetnek.
Kezet is fogtak és közös közleményt adtak ki arról, hogy a jövőben rendszeresen egyeztetnek. Pár éve még nem volt kérdés az összhang.
Az Uniqua többek között hiányosan tájékoztatta az ügyfeleit és az informatikai rendszerük sem volt biztonságos.
Az élelmiszerek ára 26, az energiáé majdnem 40 százalékkal nőhet idén, az év végére egy számjegyű lehet az infláció, de 3 százalék környékére az sem biztos, hogy 2024-ben lemegy – olvasható ki az MNB most kiadott Inflációs jelentéséből. A fizetések mindenképp veszíteni fognak az értékükből, és megjelent egy olyan pesszimista lehetőség is, hogy idén egyáltalán nem lesz gazdasági növekedés.
Az MNB már évek óta bírálja a bankokat, hogy túl drágák a számlavezetési díjak.
Márciusi rendes kamatdöntő ülésén nem nyúlt hozzá az alapvető feltételekhez a Magyar Nemzeti Bank, maradt a 13 százalékos alapkamat is. A legutóbbi – februári – inflációs adat is meghaladta a 25 százalékot, a forint hangulatától függően néha megugorja a 400-at az euróval szemben, úgyhogy az MNB nincs könnyű helyzetben árstabiltási mandátuma teljesítésében.
A Credit Suisse krízise után mindenki próbálja nyugtatni a pénzpiacokat, hogy nem lesz totális káosz, de az idegesség így is jókora; egymás ellen dolgozik az MNB és a kormány; elkészült az ENSZ legújabb klímaváltozási jelentése, és nem örültünk annak, amit ott olvastunk. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A svájci Credit Suisse és az amerikai Silicon Valley Bank megroppanása után hivatalos hazai források sietősen megjegyezték, hogy a magyar bankrendszer és a gazdaság kiváló egészségnek örvend, ám a helyzet, egyebek közt a történéseknek a forintra gyakorolt hatása, nem éppen ezt mutatja. Nem meglepő módon a befektetők sem nyugodtak.
Az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott a KiberPajzs progamhoz.
Nem lehetetlen az egy számjegyű infláció 2023 végén, ha a nemzetközi energia- és élelmiszerárak tovább csillapodnak, kitart az MNB szigora, és a kormány is felhagy a költekezéssel. Az utóbbi azonban aligha valószínű.
A befektetési jegysorozatok megosztása nem változtatja meg a befektetők vagyonát. A hazai orosz kitettségű befektetési alapok állománya minimális a befektetési alapok piacán belül.
Az elmúlt 24 év hatodik legdurvább napon belüli zuhanását mutatta be a forint, és míg két hete 372 forintba is került egy euró, most már időről időre a 400-as szintet is átlépi, de a napon belüli ingadozások is komolyak. A rossz magyarországi hírek miatt alapból feszült volt a helyzet, amikor jöttek az amerikai bankcsődök, így aztán menekül, aki csak kerülné a bizonytalanságot.
Bár civilből katona, s egy pillanat alatt alezredes lett, Novák Katalin államfő férje, a „first gentleman” számára ez inkább csak szerep: marad a bankügyeknél.
2022-ben javult ugyan az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, összege viszont folyó áron a GDP 12 százalékával ugrott meg, ami a kamatterhek jelentős növekedésével jár.
A jegybankelnök újabb kemény, kormánykritikus beszédet tartott a parlamentben.
A szervezet tiltakozik a kedden bejelentett intézkedés miatt.
Gond volt többek között a belső szabályzatokkal, az informatikai biztonsággal, a csalásmegelőzéssel, a kárbejelentések rögzítésével és az ügyféltájékoztatással is.
